Az Occupy Wall Street sztrájka.


2012. március 28-án, reggel a csúcsidő előtt New York városának számos pontján több, mint 20 aluljáró állomásának a beléptető kapuját nyitották fel és láncolták ki, ingyenessé téve a metró használatát az utazóközönség számára. A források szerint mindegyik kapu nyitva volt legalább egy órán át, de egyébként a közlekedési vállalat tulajdonában nem esett kár.

 

A falakra szórólapokat ragasztottak, amelyeken május elseji általános sztrájkra buzdítottak.

A sztrájkolók közül sokan az Occupy Wall Street mozgalom képviselői voltak, mások a helyi közlekedési dolgozók két szakszervezetének ( Transport Workers Union Local 100 és az Amalgamated Transit Union) a tagjai. A szakszervezeti vezetőket nem értesítették erről. A radikálisabb munkásoknak már régebben megromlott velük a viszonyuk, úgy érzik, csak gátolják őket abban, hogy küzdjenek a helyzet javításáért. Ez a fajta vadsztrájk ellentétes mind a Taylor törvénnyel, mind a Taft-Hartley törvénnyel

 

A kinyitott kapukról szóló első bejelentést követően a közlekedési személyzet és a rendőrség átkutatta az aluljárókat, további szabálysértést keresve. A rendőrség vizsgálja pl. azt, hogy kik vettek részt a sztrájkban, de nem történtek letartóztatások.

 

Ez a sztrájk a díjmentességért a dolgozók és az utazóközönség eszköze ahhoz, hogy együtt harcolhassanak a közös ügyért. Azonban ez csak az első lépés. Mindannyiunk, tehát a 99%-nak érdeke, hogy a normális, színvonalas legyen a tömegközlekedés, amely méltóan bánik az utazóközönséggel és a dolgozókkal.

 

 

Háttér:

 

Ez a sztrájk egy összehangolt válasz volt a szolgáltatások fokozódó leépítésére, a tarifák növelésére, a rasszista politikára, a közlekedési dolgozók életszínvonalának és munkavégzési körülményeinek hanyatlására, és arra, hogy abból a rendszerből, amelyet a maguk javára hoztak létre, a leggazdagabbak profitálnak.

Mindemellett az elmúlt pár év folyamán a metrójegyek ára jelentősen emelkedtek, míg a vonat és a buszközlekedést folyamatosan leépítették. A költségvetési megszorítások miatt állomásokat kellett bezárni és le kellett építeni a dolgozók létszámát és a biztonsági intézkedéseket. A rendőrség rutinszerűen igazoltatja és megmotozza a fiatal fekete és latin férfiakat a forgókorlátnál. Az elbocsátásoknak és megszorításoknak az lett az eredménye, hogy a személyzet számát a lehető legalacsonyabban tartják, ill. csökkentették a nyugdíjasok és a mozgássérültek kedvezményeit. Ugyanakkor New York város közlekedési hatóságának munkatársait elbocsátották vagy rendkívül csökkentették juttatásaikat. A szerződések tárgyalását teljesen megakasztották.

Az utasoktól, legyenek azok bármilyen foglalkozásúak, bőrszínűek, elvárják, hogy állják a megszorításokat úgy, hogy többet fizessenek kevesebb szolgáltatásért.

Azonban a probléma igazi oka az, hogy a gazdagok busás hasznot hajtanak be a közlekedésből. Annak ellenére, hogy a buszok és a metrók a tömegközlekedést szolgálják, a kormány és New York városának közlekedési hatósága jóvoltából most ez a leggazdagabbak fejőstehene. Ahelyett, hogy a mi adónkat használnák arra, hogy megfelelően finanszírozzák a közlekedést, a helyi kormány szándékosan nem fordította a közpénzt közlekedésre több, mint húsz évig, így a közlekedési hatóságnak kötvényekhez kellett folyamodnia (azaz kölcsönökhöz a Wall Street-től), hogy tudja finanszírozni a projekteket és más költségeket. Emiatt a közlekedési hatóságnak az adóból és díjakból befolyt összeget nem a közlekedés költségeire, hanem az adósságszolgáltatásra kell fordítania). Ez azt jelenti, hogy a Wall Street-i kötvénytulajdonosok hatalmas összegeket zsebelnek be abból, amelyet mi a metrójegyekre költünk, és az adónkból, amelyet befizetünk. Több, mint két milliárd dollár megy el évente az adósság finanszírozására, és ez a szám várhatóan évről évre növekedni fog. Ha ez így folytatódik, 2018-ra a közlekedési hatóság bevételének ötöde a bankárok zsebében fog landolni. Úgy tűnik, minden fontosabb, mint az, hogy jó tömegközlekedés legyen.

Hasonló sztrájk zajlott le 1993-ban és 2005-ben San Francisco-ban, erről részletesen itt lehet olvasni:

http://hu.indymedia.org/node/15450