Punk és politika


Politikai tartalom a magyarországi punk- mozgalomban, a kezdetektől napjainkig


 

Barackca

Ha befogod a szád, mint oly sok ember
Csak egy csepp leszel s körülötted a tenger
Amely szennyezett és nincs benne élet
Ha ilyen maradsz van mitől félned!

Ha elégedetlen vagy nyisd ki a szád!”

Ha legyőzzük együtt a zsarnokokat, a kapitalista önkényuralmakat
Az álnok és hazug rendszereket, felszabadítják a szenvedő lelkeket!”

A nemArt Független Zenei Szövetség 2000-től 2004-ig létezett, majd onnan kiválva hozta létre az x-art projektet az 1996 óta létező Snobs zenekar több tagja[43]. A DIY szerveződési elveken túl a Snobs számára a politikai üzenet közvetítése legalább olyan fontos, mint a zene. Lemezeket adnak ki, koncerteket szerveznek, és ők a Freefest házigazdái is. Ez a fesztivál 2005-ben volt először,[44] és egyik fő jellemzője, hogy ingyenes, nincs belépő. A zenekarok sem kapnak pénzt, ennek ellenére, vagy talán éppen ezért az adott időszak underground zenekarai nagy létszámban jelennek meg. A Snobs emellett gyakori vendég rendszerkritikus rendezvényeken, tüntetéseken vagy éppen autonóm baloldali majálison.

 

Snobs

„Nem bálványozok senkit, mert az ideálok tömegcikké váltak

A legfőbb értékem az önkifejezésem, mit nem gátolhat a hatalom

Szabadságomat hirdetem, elutasítom az elnyomást

Nem zsákmányolhat ki, nem élősködhet rajtam senki”

 

Hosszan lehetne sorolni tovább a rendszerellenes gondolatokkal teli punk-szövegeket, de talán elég lesz, ha két, ismert és elismert, népszerű punk-zenekartól idézünk.

 

Fegyelmező Részleg

„Harcolj velem ha kell, takard az arcodat kendővel
az utca frontján, a barikád oldalán bátor légy haver!

Nekem az öklöm a boxerem, utcakő a fegyverem
emeld a hangod, a tömeg az arcod, szabadság az istenem

Rántsuk le a leplet, betelt a pohár, döntsd fel a kordont, mi előtted áll
szorít a bilincs és kattan a zár, IMF mennyország”

 

Hiteljugend

„Ember vagyok, vagy egy gép, testem rázza a feszültség
Egész nap kussban robotolok, akaratom vezérlik a programok.
Nem kérdezek és nem álmodok, semmit sem érzek, és nem tudok,
Időre szarok és zabálok, ahogy előírják a szabályok.
Esténként, ha lekapcsolnak, vége a munka üzemmódnak,
Pihenőállás, elemcsere, újratöltés: munka holnap.”

 

Azok a zenekarok, amelyek igényesek önmagukkal szemben, és nem egyszerűen a botrányokozás és a feltűnősködés a céljuk – ami egyébként teljesen autentikus punk-hozzáálás, és szerves része a punk-mozgalomnak -, hanem valóban jó zenét csinálnak, ők a szövegekre is figyelnek. Van mondanivalójuk, amit minél több emberhez szeretnének eljuttatni. A kidolgozott zenét játszó zenekarok szövegei általában erősen rendszerkritikusak, és a rendszer elleni lázadás üzenetét hordozzák.

 

 

V. Politikai viták a jelenkori punk mozgalomban.

A punk a legpolitikusabb szubkultúra, éppen ezért elkerülhetetlenek a politikai viták. Nem politikai tézisekről folyik eszmecsere, hanem sokkal inkább általános kérdésekről.

A skinhead mozgalom hiteles képviseletéért továbbra is folyik a harc. Egyik oldalon a SHARP[45] és redskin csoportok, továbbá az apolitikus, vagyis antirasszista skinheadek[46], velük szemben pedig a szélsőjobboldali mozgalmak zászlóvivőivé züllött rasszista bonehead csapatok között. Az ezredforduló utáni évtizedben a street-punk család, ahova a skinheadek is tartoznak, viszonylag sok, több száz embert mozgatott meg országszerte, de azóta ez a hullám elcsendesedett, és a második évtizedben a bonehead-vonal látszik népesebbnek.

Folyamatos vitára ad okot a politika elutasítása is. Vannak könnyen fogyasztható, hülyéskedő, viccesen polgárpukkasztó szövegekkel szereplő zenekarok is, melyek punk és nem punk körökben, főleg a legfiatalabb korosztályoknál, népszerűek. Akik ilyen zenekarokat szeretnek, gyakran nem tudnak mit kezdeni a keményen anarchista, rendszerellenes bandákkal és dalokkal.

Visszatérő probléma a fasisztoid megnyilvánulásokra adandó reakció is. A szélsőjobboldal kulturális offenzívájának egyik eleme, hogy szélsőjobboldaliak is megjelennek punk bulikon. Ez nem feltétlenül tudatos politikai akció, hiszen nagyon vegyes, és a punkoknál nagyságrendekkel népesebb az a tábor, akik a punkot elsősorban mint zenei irányzatot szemlélik, vagyis „szeretik a punk zenét”, viszont annak rendszerellenes karaktere nem érinti meg őket. A politikailag tudatos punkok pontosan azért kritizálják az apolitikus vonal képviselőit, mert úgy vélik, hogy aki nem politizál, az a gyakorlatban elfogadja a rasszista, nacionalista megnyilvánulásokat. Gyakoriak az olyan viták, melyek arról szólnak, hogy egy-egy zenekar miért vállal fellépést olyan helyszínen, ahol más esetben szélsőjobboldali bulikat tartanak[47]. A szélsőjobboldalt toleráló punk zenekarok mintát nyújtanak, és ezzel akaratlanul is hozzájárulnak a punk kiüresedéséhez, hiszen a rasszizmus sohasem lehet a lázadás ideológiája. Ugyanakkor a politizáló punkok azt is elvárják, hogy mindenki legyen következetes, és ne barátkozzon rasszista emberekkel. Ezt a kérdést már a Specials nevű angliai ska-zenekar is felvetette az 1970-es évek végén: Ha van rasszista barátod, itt az idő véget vetni a barátságnak…[48]

Az antifasizmus, vagyis a rasszizmus és nacionalizmus elutasítása viszonylag hamar megjelent a punk mozgalomban. Nyugat-Európában, ahol létezett szervezett antifasiszta mozgalom, majdnem a kezdeteknél, de Magyarországon is az 1980-as évek második felében. Mint fentebb már utaltam rá, az első évek után a szélsőjobboldali orientációjú „skinek” a punkokat is ellenségnek tekintették, gyakoriak voltak az összetűzések, több ízben punk koncerteket is megtámadtak, persze a visszavágás sem maradt el. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az antifasizmus a punk identitás részévé vált, különösen miután a rendszerváltás éveiben antifasiszta csoportok alakultak. A fasizmus ideológiai elemeinek elutasítása egyfajta punk minimummá vált a mozgalom nagy részében, de ez sem kizárólagos. Akadnak náci-szimpatizáns punkok is, ami ellen a többség igyekszik fellépni.

Az ezredforduló utáni időszakban nem ritka, hogy azok a zenekarok, melyek szélsőjobboldali szimpátiával gyanúsíthatóak, bojkottlistára kerülnek, sok helyre nem hívják őket, vagy jó páran tudatosan miattuk nem mennek el egyes koncertekre.

 

 

VI. A punk jövője

Habár a punk negyven évvel ezelőtt a „Nincs jövő!” üzenetével robbant be a köztudatba, ennek ellenére nagyon is úgy tűnik, a punk él és virul, és még jövője is van. A punk mint zene számtalan irányzatra bomlott – hardcore-irányzatok,  grindcore, folk-punk, crust-punk és hosszan sorolhatnánk -, de ezek az irányzatok folyamatosan hatnak egymásra. A punk közönség rétegződik, de a punk-fesztiválokon - melyekből nemcsak Nyugat-Európában, de a környező országok mindegyikében is találunk nagyon színvonalas rendezvényeket, Magyarország ebből a szempontból kicsit le van maradva – a mozgalom minden irányzata fellelhető. A 20. század utolsó negyedében a punk gyökeresen megújította és felfrissítette a rock-zenét.

A punk társadalmi hátterét adó viszonyokra sem mondhatjuk, hogy megváltoztak volna. A kapitalizmus folyamatosan termel társadalmi problémákat - munkanélküliség vagy éppen halálra dolgoztatás, nehéz életkörülmények, tömeges szegénység és lecsúszás, a hatalom képviselőivel, rendőrökkel, tanárokkal, főnökökkel való szembekerülés, háborúk -, melyekre nemcsak a művészet reflektál a maga eszközeivel, hanem a különböző, folyamatosan megújuló protest-mozgalmak is. A punk e kettőnek egy izgalmas, a változó körülményekhez folyton alkalmazkodó keveréke. Mivel a fennálló viszonyokkal való szembenállás, a lázadás az éltető eleme, így a punk mindig megtalálja az ellenségét, ami, ha jobban megnézzük, sohasem változik: maga a gazdasági-politikai-társadalmi rendszer. A punk üzenete változatlan: ne fogadd el azt a szerepet, amit a rendszer kiosztott rád, lázadj a rend ellen! Ez az üzenet még jó darabig aktuális marad, és a fiatalság körében mindig lesz, aki vevő rá – a punk mozgalom eltelt négy évtizede ezt bizonyítja.

 

 

FORRÁSOK

 

Anticiklon. 2011.

Második Látás. 1990-1991.

Olvasnivaló. 1989-1991.

Skandal. 1995-1996.

The Razor. 1997.

 

HIVATKOZOTT IRODALOM

 

Csoma Lajos 2005 : Skinhead – a közellenség. Eszmélet (68). 86-89.

 

Csoma Lajos 2015: Fasiszta mozgalom Magyarországon. Eszmélet (105)  64-65.

K. Horváth Zsolt 2010: A gyűlölet múzeuma. Spions, 1977-1978. Korall (39) 119-144.

Rácz Mihály 1993 : Feljegyzések a magyar gerillasajtóról. Mozgó Világ (1993/12) 141-146.

 

Sebők János 1981: A Beatlestől az Új Hullámig. Budapest.

Sebők János 1984: Magya-rock. Budapest.

Sükösd Miklós 1993: Az alternatív nyilvánosság. Mozgó Világ (1993/11) 87.

Szőnyei Tamás 1989: Az új hullám évtizede. Budapest.

Szőnyei Tamás 1993: „A zene mindenkié”. Mozgó Világ. (1993/11.) 105.

 

Szőnyei Tamás 2005: Nyilván tartottak. Titkos szolgák a magyar rock körül. 1960-1990. Budapest.

 

 



[1] Bár helyesebb lenne anti-politikáról beszélni, hiszen a punk mindent elutasít, ami a rendszer része, így a „hivatalos” politikát is.

[2] Mint a kései Szovjetunió éveiben a ljuberek, akik a lázadó fiatalok megrendszabályozása céljából rótták a szovjet városok utcáit. A neofasiszta irányzatok fiataljai is gyakran érzik magukat lázadónak, jóllehet fő céljuk mindenféle lázadás letörése, a „rend” helyreállítása.

[3] A bekarikázott A-betűt az 1960-as évek elején kezdte használni egy francia anarchista csoport, majd az 1968-as, az egész világon végigsöprő lázadáshullám tette az anarchizmus szimbólumává.

[4] Például a nyugat-európai házfoglaló mozgalom a punk megszületése óta az egyik bázisa a mozgalomnak, nagyon gyakran punkok a foglalt házak lakói, foglalt házakban (angolul squat) vannak punk klubok, koncertek, zeneboltok, stb.

[5] Nem szükségszerűen baloldali a punk: jelenleg is létezik jobboldali, antikommunista punk-áramlat is, de ez nagyon marginális jelenség. Egy ettől eltérő, másfajta „antikommunizmus” volt Kelet-Európában, a volt szocialista országokban. Mivel a fennálló rendszer kommunistaként definiálta önmagát, a rendszerellenes lázadás értelemszerűen antikommunistának vallotta magát, de ez nem jelenthet értelmezési problémát, természetesen szó sincs valódi antikommunizmusról, a későbbi fejezetekben lesz erről szó bővebben.

[6] Sebők János 1981: 186.

[7] Hosszú a lista, csak példaként Ramones, Television, Blondie, Talking Heads, Patti Smith…

[8] A korszakot szemléletesen mutatja be Randall Miller 2013-as filmje: CBGB.

[9] MC5, vagy a Death.

[10] Sebők 1981: 294.

[11] Szőnyei Tamás 1989: 115.

[12] Olvasnivaló 2. 1990.

[13] Második Látás 5. 1990.

[14] Do-It-Yourself. Csináld magad! – indíts újságot, lemezkiadót, csinálj saját stúdiót, saját koncerttermet, ha máshogy nem, akkor foglalj üresen álló házat. Maradj kívül a zeneiparon, és egyáltalán az üzleti világon, teremtsd meg a saját világodat, szakadj ki a rendszerből! A DIY mentalitás – már csak az anyagi és politikai kényszer miatt is – régi velejárója az underground ellenkultúra minden művészeti – és politikai – mozgalmának.

[15] Érdemes megemlíteni a Toten Hosen német zenekart, akik már évtizede stadionokat töltenek meg fellépéseikkel, igazi sztárok, de antikapitalista és elkötelezett antifasiszta pozícióikból semmit sem adtak fel eddigi harminc éves működésük során.

[16] K. Horváth Zsolt 2010: 119-144.

[17] Sebők János 1984: 255-268.

[18] URH, Kontroll Csoport, Európa Kiadó, hogy csak a legismertebbeket említsük.

[19] Sebők János 1984: 263.

[21] Aki civilben csillagász, de van a zenekarban mérnök és atomfizikus is.

[22] A jelenségről lásd: Csoma Lajos 2015: 64-65.

[23] Szőnyei Tamás 2005: 543-547.

[24] Coitus vagy Come on Punk Group.

[25] A hatósági üldözés legteljesebb leírását Szőnyei Tamás végezte el rendkívül alapos, az egész Kádár-korszak zenei politikáját egy aspektusból feltáró, már idézett művében. Szőnyei 2005: 763-791.

[26] Szőnyei 2005:790. A nyilatkozó Lázárfalvi György, a veszprémi Közellenség nevű zenekar tagja, aki egy punk-per következtében került börtönbe 1984-ben.

[27] Az alábbi linken nagyon sok, többek között punk-zenekari szöveget találhatunk:  http://www.zeneszoveg.hu/ (Letöltés: 2016. július 26.)

[28] A cikk szövege ezen a linken elérhető: http://www.zene.net/?type=20&id=1130 (Letöltés: 2016. július 26.)

[29] A Trottel zenekaron kívül –akik több válogatás kazettát is terjesztettek- mások is csináltak punk-válogatásokat, illetve több zenekar is terjesztette a saját felvételeit. Szőnyei Tamás 1993: 105.

[30] Az ellenkultúra mozgalmai minden korban megteremtették a saját nyilvánosságukat. A punk körül már a kezdetekben jelen volt a saját készítésű, DIY sajtó, ami a fan és a magazine szavakból összerakott fanzine gyűjtőnéven fut a mai napig. Házilag összeollózott és sokszorosított sajtótermékek interjúkkal, lemezbemutatókkal, koncertbeszámolókkal.

[31] Például a Totál 85, majd Totál 87 és Totál 88 fesztiválok. Ez utóbbihoz már kis műsorfüzet is megjelent. (http://efolyoirat.oszk.hu/01500/01556/00001/pdf/total_88.pdf - Letöltés: 2016. július 26.)

[32] A leghíresebb, nemzetközileg is ismert koncertterem az 1988 tavaszán megnyílt Fekete Lyuk nevű klub volt, a budapesti 8. kerületben, mely kisebb megszakításokkal az 1990-es évek közepéig működött hasonló profillal, bár az utolsó években már a kezdeti éveknél mérsékeltebb érdeklődés mellett.

[33] A témához bővebben: Csoma Lajos 2005: 86-89.

[34] Lásd például a Skandal, vagy a The Razor című fanzint 1997-ből. (http://fanzine.blog.hu/2012/03/20/razor_budapest_1997 - Letöltés: 2016. július 26.)

[35] Bonehead – a valódi skinhead-mozgalomtól elszakadt, skinhead külsőségeket használó fasisztoid csoportok gúnyneve.

[36] Rácz Mihály 1993 : 141-146.

[37] Néhány tucat kiadványt digitalizáltak, ezek egyes fanzine-gyűjteményekben fellelhetőek, például az alábbi oldalon:  http://fanzine.blog.hu/ ( Letöltés: 2016. július 26.)

[38] Sükösd Miklós 1993: 87.

[39] Anticiklon. 2011. 28-29.

[40] Második Látás 5 (31-44), 6 (48-60) és 7-es (49-61) szám, 1990-1991.

[41] Második Látás 1990 (5) 32.

[42] A zenekar honlapján olvashatók egyéb beszámolók is. (http://www.barackca.hu/ - Letöltés: 2016.július 26.)

[43] Rövid zenekartörténet itt olvasható: http://thesnobs.gportal.hu/ (Letöltés: 2016. július 26.)

[44] 2014-ben még megrendezték, évente változó helyszíneken. A legfrissebb hírek a fesztivál honlapján találhatóak. (http://www.freefest.hu/ - Letöltés: 2016. július 26.)

[45] SkinHeads Against Racial Prejudice –Skinheadek a faji előítéletek ellen. (http://sharp.uw.hu/ - Letöltés: 2016. július 26.)

[46] Lásd: http://www.skinhead.hu/ (Letöltés 2016. július 26.)

[47] Közösségi oldalon élénk vita zajlott 2014-ben, amikor az Auróra, az egyik legrégebb óta működő punk zenekar közös színpadon lépett fel a Kárpátia nevű nemzeti-rock bandával. Akkor az Auróra még elhatárolódott, de 2015-ben már közös koncertet is vállalt a szélsőjobboldal legfontosabb zenekarával.

[48] A dal szövege angolul: http://www.azlyrics.com/lyrics/specials/racistfriend.html (Letöltés: 2016. július 26.)